Vannak
emlékezetes pillanataink. Ragyogó pillanatok, amelyekre szívesen emlékszünk,
mert megtettük azt, amire régóta vágytunk, vagy amitől eddig nagyon féltünk.
Amikor hittünk a sikerben, hittünk magunkban, és legyőztünk addig
legyőzhetetlennek tűnő akadályokat, vagy éppen önmagunkat. Ezek azok a
pillanatok, amikor valóban önmagunk lehetünk. Hogyan ragadhatjuk meg, s
élhetjük át ezeket a pillanatot? Hogyan lehetünk képesek megtenni, amit a
szívünk diktál, legyőzni a félelmeinket és elérni a céljainkat?
Először
is ébernek kell lennünk, hogy ne maradjunk le az élményekről, hogy észrevegyük
a helyzet és a pillanat adta lehetőségeket. Ebben segít, ha gondolatainkat nem
hagyjuk elkalandozni például múltbeli történéseken, esetleges sérelmeken, és
nem is a jövőre vonatkozó terveink, vagy a ránk váró feladatok és az azokhoz
kapcsolódó érzések terelik el figyelmünket a jelenről. Egyszerűen ott vagyunk,
ahol épp lennünk kell: a jelen pillanatban. Megfigyeljük és elfogadjuk aktuális
és valós érzeteinket, érzéseinket és tapasztalatainkat. Ez a tudatos jelenlét. (Mindfulness)
Figyelmünk
ilyen szintű fókuszálása azonban sokszor nehezebb, mint gondolnánk, különösen
ma, amikor egyszerre nagyon sok információ ér minket. Ennek gyakorlását
kezdhetjük egy egyszerű gyakorlattal. Például evés közben – legyen szó akár egy
ötcsillagos étterem népszerű fogásáról, akár egy almáról vagy egy rágógumiról –
az étel színére, szagára, állagára, hőmérsékletére, és persze ízére
koncentrálunk. Megpróbáljuk minél több érzékszervünket bevonva tudatosan átélni
az élményt, amit egy falat ízlelgetése, megrágása, elfogyasztása jelent. S
közben nem azon gondolkodunk, hogy mi mindent kell még megcsinálnunk aznap,
miért volt goromba reggel a szomszéd, vagy hogy mit olvastunk épp a hírekben. Figyelmünk
fókuszálását rendszeresen edzhetjük meditációval is.
Előfordulhat
azonban az is, hogy észrevesszük, hogy ez AZ a bizonyos pillanat, mégis
elbizonytalanodunk, nincs elég bátorságunk, nem hiszünk magunkban.
Önbizalmunkat úgy erősíthetjük, ha korábbi élményeink, tapasztalataink közül
tudatosan a pozitívabbakat hívjuk elő.
Szánjunk rá időt, hogy összegyűjtsük a
pozitív élményeinket, múltbeli sikereinket, és mindazon képességeinket,
készségeinket és erőfeszítéseinket, amik hozzájárultak mindehhez. Idézzük fel
és tudatosítsuk ezeket a ragyogó pillanatokat és az azokhoz kapcsolódó
erősségeinket minél gyakrabban, de különösen akkor, amikor a negatív emlékek és
érzések spontán ránk akarnak törni. Mindez segít abban, hogy reálisabban
lássunk rá önmagunkra, megerősítsük önbecsülésünket.
Jelen
lenni a pillanatban, észrevenni a lehetőséget, kihozni a helyzetből a
legtöbbet, megvalósítani az álmainkat nem mindig könnyű. De ha hiszünk
magunkban, ha nem másoknak akarunk megfelelni, és bátran követjük, amit a
szívünk diktál, akkor sok csodálatos, ragyogó pillanatot élhetünk meg. Akkor
valóban megéljük, és nem csak túléljük az életet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése